A fröccs igazi hungarikum, ezer válfaja létezik, és igen egészséges dolog, ha a nagy melegben megiszunk egy pohárral. Bor és szódavíz keveréke. Népszerûségét az üdítõ hatásának és alacsony árának köszönheti. A fröccs-bor lehet vörös rozé és fehér is. Legnépszerűbb fröcssebvalók az olaszrizling, a hárslevelű, a szűrkebarát valamint a muskotályos borok.

A fröccs legendája
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban németesen spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.

Fröccs-fajták

• A klasszikus fröccs, vagy spriccer (ismertebb nevén a nagyfröccs): 2 dl bor, 1 dl szódával
• Kisfröccs: 1 dl bor, 1 dl szódával -felspriccelve- (helyenként: rövidlépés, vagy fütty)
• Hosszúlépés: 1 dl bor, 2 dl szóda
• Házmester: 3 dl bor, 2 dl szóda
• Viceházmester: 2 dl bor, 3 dl szóda
• Háziúr: 4 dl bor, 1 dl szóda
• Lakó-fröccs: 1 dl bor, 4 dl szóda
• Bakteranyós: 2.5 dl bor, 2,5 dl szóda
• Krúdy-fröccs: 9 dl bor, 1 dl szóda, amely az író-ötletgazda szerint csupán -megvicceli- a bort.

A jól ismert változatok mellett léteznek még helyi érdekességek mint például az Újházi fröccs ami bor és kovászos uborka levének elegyéből áll, de mint gasztronómiai giccs említésre szorul még a boros kóla is amit helytől függően neveznek még: vadásznak, vbk-nak, beöntésnek, buzifröccsnek, lötyinek, mókafröccsnek, pancsnak, nagyböszmének stb.